Nem mindegy, hogy a gyereked egy közösségben milyen helyet, szerepeket foglal el

Az iskolás gyerekek már elkezdik összemérni a tudásukat, gyorsaságukat és más képességeit a többiekkel. Ez a fajta versengések során módosítgatják a saját magukról alkotott képet.

Az a pedagógus, aki csak egyéni feladatokat ad, folyamatosan versenyt alakít ki az osztály tagjai között. Előfordul, hogy valamelyik gyereknek nincsenek olyan képességei, nem teljesít olyan jól, vagy különböző fejlettséggel érkeznek az iskolába, így gyakran szorongás alakulhat ki bennük a rivalizálás miatt.

Minden gyerek közösségnek, ahogy felnőtteknél is így van, vannak olyan tagjai, akik népszerűek, szépségük, tehetségük, kedvességük vagy bátorságuk, egyebek miatt.
A népszerű gyerekeket követik a többiek, ezzel szemben természetesen lesznek olyan gyerekek is, akik a csoport perifériáján helyezkednek el.

Minden közösségben, de leginkább az általános iskolától kezdve megfigyelhető egy osztály kapcsolati hálója, ami mutatja a mindennapokban megfigyelhető rokonszenvi választásokat. Ezek a kölcsönös választások rejtett kapcsolódásokat alakítanak ki, spontán csoportosulásokat, amiket egy kapcsolati térképen, ún. szociogramon lehet beazonosítani.

A csoport kapcsolati hálóját kutatók olyan kérdéseket tesznek fel a csoporton belül a gyerekeknek, mint pl. Ki a legjobb barátod? Ha lenne egy titkod, kivel osztanád meg a legszívesebben? Ha az osztályfőnök megbetegedne, ki tudná legjobban ellátni a feladatait? Ha az osztály bírósági tárgyalást rendezne, ki lenne a legalkalmasabb a bíró szerepére?*

Ez alapján jól láthatóak zárt csoportosulások, két vagy több gyerekből álló csoportok, periférián meghúzódó gyerekek, ahogy központi helyet betöltők is.
A módszer eredményei árulkodnak a csoport légkörről, ami lehet kiegyensúlyozott, harmonikus, jó légkörű, közösségi funkciókra építő, érzelemvezérelt, konformista.

Erről a témáról még sokat lehetne beszélni, egy szó, mint száz, fontos, hogy a gyerek jól érezze magát a csoporton belül.
Törekedni kell arra, hogy a személyiségéhez mérten önmaga tudjon lenni, még akkor is ha túl sok körülmény befolyásolja a mindennapjait, mint pl. iskolai elvárások, tanároknak megfelelés, társakhoz alkalmazkodás vagy versengés, elnyomás.

Fontos ezért figyelni arra, hogy a gyerek milyen kedvvel érkezik haza, milyen titkokat gyűjtöget, amiket nem is szeretne megosztani, mert néha lehet, hogy segítségre van szüksége. Vegyük észre, ha szorong valami miatt és empatikusan nyissuk meg nála a kiskaput, hogy elmerje mondani nekünk!

Ebben is segíthet a gyerek coaching különböző eszköztárakkal.

*Kérdések forrása: Méri Ferenc és munkatársai munkássága